Miután februárig alig harmadát fizették csak a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz, valamint a RePowerEU forrásainak a tagállamoknak, az Európai Bizottság megpróbálja felgyorsítani az utalásokat. Ehhez új útmutatókat és kereteket tettek közzé hétfőn. Magyarország még nem fér hozzá ezekhez a forrásokhoz, a szűk határidő miatt pedig rengeteg RRF-pénzt veszíthetünk el.
A lengyel helyreállítási és ellenállóképességi tervben (RRP) felvázolt 56 beruházásból 43-at fenyeget az a veszély, hogy 2026 augusztusának végéig nem zárul le – derül ki a CRIDO üzleti tanácsadó cég által nemrégiben végzett elemzésből. Ezzel pedig bukják az uniós támogatásokra való jogosultságot is. Magyarország számára ez rossz előjel, mert míg Varsó hamarosan lehívhatja a helyreállítási támogatásokat, addig a magyar kormány még messze van attól, hogy teljesítse a szükséges 27 szupermérföldkövet. Ez pedig azt jelentheti, hogy elveszíthetjük az RRF-pénzek egy jelentős részét.
A Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének végrehajtására vonatkozó alapvető szabályok és felelős intézmények módosítását tervezi a magyar kormány a 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendeletben. A tervezet egy sor változtatást tartalmaz, amelyek a közszféra szervezeteinek, közbeszerzéseknek, és az Európai Bizottságtól érkező támogatások kezelésére vonatkoznak – derül ki a most, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetből.
Az Európai Unió a hírek szerint hamarosan jóváhagy egy Lengyelországnak járó 6,3 milliárd eurós kifizetést a járvány és az orosz-ukrán háború gazdasági kihívásait kezelő helyreállítási és ellenállóképességi eszközből. Ez még mindig csak töredéke az 59,8 milliárd eurós lengyel RRF és RePowerEU-tervnek, de mutatja, hogy a Donald Tusk vezette kormány próbálja orvosolni a jogállamisági problémákat, amelyeket még az előző kabinettől örökölt – derül ki a Bloomberg beszámolójából. Magyarország viszont még mindig távol lehet a források lehívásától.
Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében a kormányzat vállalást tett a nyugdíjrendszer felülvizsgálatára, módosítására is, aminek 2025. március végéig kell megtörténnie. A kormányzati nyilatkozatok alapján azonban valódi nyugdíjreformra a következő 10-15 évben nem nagyon lehet számítani, miközben a hazai nyugdíjrendszer fenntarthatóságát jelenleg is jelentős kockázatok övezik. Kétrészes cikksorozatom első részében azt mutatom be, hogy miért nem lehet számítani arra, hogy a kormányzat az EU felé tett mostani vállalása keretében érdemben hozzányúl majd a nyugdíjrendszerhez. Továbbá ebben a cikkben arra is kitérek, hogy az EU milyen elvárásokat fogalmaz meg a megfelelő, fenntartható és korszerű nyugdíjrendszerrel kapcsolatban, és azoknak mennyiben felel meg jelenleg Magyarország.
Olyan reformot vállalt a magyar kormány az Európai Bizottság felé 2025 végéig, amely lehetővé teszi a „lakossági fogyasztók és mikrovállalkozások számára, hogy az egyetemes szolgáltatási szerződés mellett önkéntes villamosenergia-vásárlási szerződést is kössenek dinamikus árképzéssel” – vette észre a Portfolio a brüsszeli testület csütörtökön nyilvánosságra hozott értékelő anyagában. Megbízható forrásból úgy tudjuk, hogy a dinamikus árképzési lehetőség bevállalásával a kormány gyakorlatilag kinyitja az ajtót a lakossági rezsicsökkentés átalakítása előtt, amiből sok háztartás akár jókora pénzügyi előnyhöz is juthat az átlagfogyasztás feletti résznél, ha éppen akkor fogyaszt több áramot, amikor az nagyon olcsó. Fontos, hogy ez egy választási lehetőség lesz azok számára, akik okosmérővel rendelkeznek, amelyből 816 ezer darab kiosztását finanszírozza az Európai Bizottság a most elfogadott teljes helyreállítási programban.
Végül a legutolsónak beadott RePowerEU-fejezet esetében történhetnek meg az első uniós kifizetések: akár már jövő februárban befuthatnak az első utalások. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter örömét fejezte ki az előlegfizetést lehetővé tevő csütörtöki bizottsági döntés kapcsán, de jelezte, hogy minden más forrást is fel akarnak szabadítani.
A Portfolio ma délelőtt megírt információival összhangban valóban jóváhagyta ma az Európai Bizottság a magyar kormány által módosított és a REPowerEU fejezettel kiegészített helyreállítási tervet, és így előleg kifizetés címén közel 1 milliárd eurónyi forrást kap majd meg Magyarország – közölte csütörtökön a brüsszeli testület.
A Napenergia Plusz Programról szóló friss kormányhatározat a gyakorlatban azt jelenti a Portfolio kormányzati körből megerősített értelmezése szerint, hogy a kormány lezárja a két éve elindított 201 milliárd eurós lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázatot, azaz nem hirdeti meg a korábban tervezett második pályázati kört, és az így felszabaduló forrásból indítja el a 75,8 milliárdos keretösszegű új programot. Összefoglaljuk röviden, hogyan jutottunk idáig, és ez mit jelent.
Magyarország a tegnap éjféli határidőig valóban benyújtotta az Európai Bizottságnak a 3,9 milliárd eurós helyreállítási hitelkérelmét, illetve a 0,7 milliárd eurós REPowerEU támogatás iránti kérelmét, így összességében 10,4 milliárd eurónyi helyreállítási forrásról zajlanak a tárgyalások – derült ki a brüsszeli testület pénteki közleményéből. Ez, illetve egy kapcsolódó táblázat azt is felfedte, hogy a tegnapi határidőig hat tagállam kért első alkalommal az uniós helyreállítási hitelből, így a korábbi hét tagállammal együtt az összes igényelt hitelforrás 293 milliárd eurót tesz ki, ami az elérhető keret 76%-a.
Egészen meglepő beruházásokat törölt a kormány az uniós helyreállítási hitelkérelemből, hiszen a projektek az orosz olajról és földgázról való leválást segítenék, és részben éppen erre a célra szolgálna maga az egész uniós konstrukció – szúrta ki a Portfolio a csütörtökön nyilvánosságra hozott információk alapján. A két nagyobb projekt együtt 200 milliárd forinttal csökkenti az uniós hitelkeret igénybevételét, de persze ettől még könnyen lehet, hogy ezeket a beruházásokat végrehajtja a kormány, csak éppen más forrásból.
Bejelentette a kormány, kik lesznek a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének (HET) Monitoring Bizottság tagjai. Köztük számos olyan civil szervezet is van, amelyeket a kabinet korábban hevesen bírált.
Többek között a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítási források felhasználásáról volt szó Giorgia Meloni olasz kormányfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke római találkozóján - közölte az olasz miniszterelnöki hivatal hétfőn.
Miután tegnap hivatalosan elfogadta az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet, ma nyilvánosságra hozta a vaskos, 568 oldalas, dokumentumot a kormány, amely 9 fejezetben 85 intézkedés, ebből 54 reform, illetve 31 beruházás segítségével mutatja be, hogy pontosan mire is akar mintegy 2300 milliárd forintot elkölteni 2026-ig. Az a számszerű vállalásokból is jól kirajzolódik, hogy egy erősen reformorientált programról van szó, amely például jelentős mértékben segíti az ország leválását az orosz energiaimportról, de emellett sokféle gazdasági és társadalmi területen is nagymértékű változásokat indukálhat. Így például az oktatás, a gyermekellátás, az áramhálózat fejlesztése, a szélenergia engedélyezése, az adó- és nyugdíjrendszer kapcsán, utóbbit egy ma reggeli külön cikkünkben már részletesen meg is írtunk. A sokféle reformot és beruházást 2026 végéig kell Magyarországnak végrehajtania úgy, hogy pénzt csak azután tudunk lehívni belőle, ha az összesen 27 szuperfeltételt maradéktalanul teljesítjük. Ebből és a 2300 milliárdos keretből is látszik, hogy komoly, és egyúttal ambiciózus tervről van szó, ami az életünk számtalan területén fog változásokat okozni a következő években.
A helyreállítási alapról szóló rendelet világosan lefekteti, hogy indokolni kell, ha a korábbinál több finanszírozást kér egy tagállam és részletesen be kell mutatnia, hogy pontosan mire, az pedig technikailag kifejezetten nehezen képzelhető el, hogy külön fusson egy támogatási program és külön egy hitelprogram – hallotta a Portfolio informálisan európai bizottsági körből, és ezzel összhangban lévő írásos választ kapott a Privátbankár az Európai Bizottság brüsszeli sajtóközpontjából. Ezek együtt afelé mutatnak, hogy az az Orbán Viktor magyar kormányfő által minap Brüsszelbe küldött levél, amelyben a helyreállítási hitelkeret „azonnali rendelkezésre bocsátását kéri”, nem fog célt érni rövid távon.
Orbán Viktor kormányfő az Európai Unió vezetőinek írt levelében valóban kérte a helyreállítási programban elérhető hitelkeret lehívását Magyarország számára – erősítette meg az MTI-nek Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője kedden. Aztán a kormány hivatalos oldalán is közzétették a levelet eredeti angol formájában. A kormány az ukrajnai menekültválság rendkívüli terheire hivatkozva kéri a mintegy 3400 milliárd forintnyi teljes hitelkeretet, amellyel párhuzamosan a támogatások körében is többet kér, mint ami a jelenlegi szabályrendszer alapján járna.
Míg a szlovák és cseh import esett, addig a magyar stabil maradt.
Mindkét félnek megfelelne a helyszín.
Amit a tőzsdéről mindeknek tudnia kell.
A múltszázad első feléhez hasonlóan.
Új szemléletmód szükséges Rutte szerint.
Befutott a decemberi adat.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
